A menekültek Budapesten válnak igazi ukránokká
Hartyányi Jaroszlava, aki 1979-ben telepedett le Magyarországon, évtizedek óta aktív szereplője a magyar-ukrán közösségi életnek. Tanárként kezdte pályafutását, majd az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökévé, valamint az Országgyűlés első ukrán nemzetiségi szószólójává vált. Az ukrán háború kapcsán kifejezte zavarát, hiszen a konfliktus kitörése óta, ami 2022. február 24-én kezdődött, nem értette, hogyan történhetnek meg az események a magyar médiában.
„Amikor az orosz támadás másnapján láttam, hogy egyes szakértők arról beszélnek, hogy Ukrajnának kapitulálnia kell, az megdöbbentett. Berohantam a tévé szerkesztőségébe, hogy kifogásoljam ezt a nézetet, és közel sem bántam meg ezt a lépést,” mondta Jaroszlava. Az egyes programok eddig összefogtak mellettük, s ettől a magyar társadalom támogatása iránti hála érzése azóta is elkíséri őt.
Jaroszlava hangsúlyozta, hogy Magyarország a menekültek befogadása során bemutatta humanitárius oldalát, és köszönetet mondott mindazoknak, akik a segítségnyújtásra indultak. Felidézte, hogy a Magyar Országgyűlés 2003. november 24-én elsőként ismerte el a Holodomor népirtás jelenségét, ezzel is kifejezve Ukrajna iránti tiszteletét.
Amikor a győzelem fogalmáról beszéltek, Jaroszlava kifejtette, hogy az ukrán embereknek napjainkban mit jelenthet a győzelem, és milyen érzés ukránként élni Magyarországon, miközben a magyar nemzethez tartozóként is kezelik őket Ukrajnában. Kérdései céltudatosan provokatívak voltak, hiszen a helyzet folyamatosan változik, és a jövő kilátásai nem egyértelműek, azonban az ukránok számára a győzelem nem csupán a harctéren való siker, hanem a közösség identitásának erősítése is.
Jaroszlava üzenete világos: a Magyarországon élő ukránok nemcsak menekültként, hanem aktív tagjai kívánnak lenni a társadalomnak, amelyben élnek, és bízni kívánnak Ukrajna győzelmében és jövőjében, amely ismételten összekötheti a két népet e nehéz időszakban.