Az agresszorként fellépő Oroszország és az EU álláspontja
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a brüsszeli külügyi tanács ülése előtt nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az agresszort kell nyomás alá helyezni, nem az áldozatot. A nyilatkozat összefonódik a közelmúlt globális politikai eseményeivel, amelyek között Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter szavaira is figyelmet fordítottak. Szijjártó éles kritikával illette az Ukrajnának szánt támogatások felfüggesztésének szükségességét, elutasítva egy újabb mentőcsomag kiadását, miközben azt javasolta, hogy a béketárgyalásokat az Egyesült Államokra bízzák.
A szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár, több árnyalt véleményt megfogalmazott, utalva arra, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának juttatni bizonyos feltételek mellett elképzelhető. Blanár elmondta, hogy az ukránok nélkül semmilyen komoly béketárgyalás nem lehetséges, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi közösség egyértelműen támogassa Ukrajna ügyét.
Szijjártó kritikája és a korrupciós ügyek
Szijjártó kijelentette, hogy az uniós pénzek védelme érdekében nem szabad támogatni egy korrupt államot, mint amilyen Ukrajna. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány számára felmerült a kérdés, hogy miként kezelik a saját országhatáron belüli korrupciós kihívásokat, amely miatt az EU már befagyasztotta a Magyarország számára szánt forrásokat.
A brüsszeli találkozón a külföldi hírszerző központ vezetője és az EU szankciós megbízottja bemutatták a szankciók hatásait is. Ekkor elhangzott, hogy az orosz nyersolaj exportja hónapok óta nem látott mélypontra süllyedt, valamint az olajból származó adóbevételek a háború kezdete óta a legalacsonyabb értékeket mutatják. Az EU kiemelt figyelmet fordít az orosz árnyékflotta elleni lépésekre, amelyek a legfontosabb prioritásai közé tartoznak.
A béketerv és a támogatási javaslatok
Kallas beszéde során megemlítette, hogy átfogó tervük van Oroszország gyengítésére és Ukrajna támogatására. „Az EU-nak világos terve van: gyengíteni Oroszországot és támogatni Ukrajnát” – mondta. Kiemelte, hogy bár a magyar külügyminiszter elutasította Ukrajna további anyagi támogatását, a tagállamok között készült három javaslat, amelyekkel közel 135 milliárd eurót kívánnak biztosítani az ukrán védekezési költségekre.
A javaslatok között szerepel, hogy az EU közös költséget vállal, vagy megpróbálnak közös hitelt felvenni, sőt a befagyasztott orosz állami vagyon terhére is költsön az unió Ukrajnának. A szlovák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyonok feloldása a nemzetközi szabályok betartása mellett lehetséges csupán, és hogy Ukrajna részesedése elengedhetetlen az európai békefolyamatokban.
Az ukrán vezetés most nagy nyomás alatt áll, és a politikai játszmák közepette a külpolitikai pozícióik megerősítése érdekében aktívan dolgoznak a nemzetközi támogatás erősítésén.