Orbán Viktor válaszolt az ellenzék vádjaira a Parlament tavaszi ülésszakának nyitányán
2026. február 23-án Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, a tavaszi ülésszak megnyitásakor felszólalt az ellenzék kritikáira reagálva, kijelentve, hogy üdvözli, ha az ellenzéki politikai erők eltűnnek a Parlamentből. Ez az üzenet igencsak figyelemfelkeltő volt a politikai tájképen, hiszen a kormányfő közvetlenül válaszolt a kritikákra, amelyek egyre erősödtek a kormányzati intézkedések nyomán.
Első ízben a januári hóhelyzetről tartott jelentésében Orbán tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a kormány operatív törzset alakított a rendkívüli időjárási helyzet kezelésére, és ehhez közel 800 munkagépet és 2300 főt vetettek be. A háztartások áramellátása is téma volt: a havazás idején 12 ezer lakás maradt áram nélkül, míg a jelentés benyújtásakor már csak 85 lakás volt áram nélkül.
Orbán Viktor a rezsicsökkentés kiterjesztésével kapcsolatban is megjegyzéseket tett, amely lépést „csak Magyarország volt képes megvalósítani egész Európában”. A kormányfő a családi adókedvezmény 50%-os emeléséről is beszámolt, melynek következtében körülbelül egymillió család jövedelme nőtt. Emellett a félmillió édesanya mentesítése az szja fizetése alól is elhangzott, valamint a 14. havi nyugdíj bevezetése, amely már a gyakorlatban is elindult.
A bérügyek terén a kormányfő hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a pedagógusok béremelésére is sor került. „A célunk, hogy a következő ciklusban a bruttó átlagkereset érje el az egymillió forintot” – nyilatkozta Orbán.
Az ukrajnai helyzetet is érintette a kormányfő, aki a Barátság kőolajvezeték ügyében „nyílt politikai zsarolásról” beszélt. Emellett kijelentette, hogy Ukrajna, amely az EU-tagságra készül, nem fenyegetheti Magyarországot. Orbán határozottan állította, hogy a kormány nem fogja végrehajtani Brüsszel kedvező döntéseit Ukrajna érdekében, amíg a kőolajvezeték nem üzemel újra, és minden olyan uniós döntést blokkolni fognak, amely kedvező az ukránok számára.
A miniszterelnök véleménye szerint a háborús helyzetben Brüsszel és az EU hibás stratégiát képvisel, mivel Oroszország „évekig képes működtetni a hadigépezetét”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fog részt venni a háborús támogatásokban, amely évente 90 milliárd eurót emésztene fel, és elutasította az EU javaslatait, melyek szerint 300 milliárd eurót adományoznának Ukrajnának.
A nap folyamán az Országgyűlésben egy rendkívüli ülést terveztek, amely az akkugyárak botrányával foglalkozott volna, azonban a kormánypárti bojkott miatt ez valószínűleg meghiúsul. Ezt követően az ellenzék képviselői, közöttük Tordai Bence, valamint a Mi Hazánk színeiben Toroczkai László, éles kritikával illették a kormányt, egyesek Orbán Viktor felelősségét hangsúlyozva a háborús helyzettel kapcsolatban.
A parlamenti viták során többen kifejezték aggodalmukat a kormányzati intézkedések, valamint a növekvő infláció és államadósság miatt is, amelyeket a kormány teljesítményének gyengeségei között emeltek ki. Az MSZP-s Komjáthi Imre ugyanakkor megemlítette a Samsung gödi gyárának botrányait, figyelmeztetve, hogy ezeknek a következményeit is kezelni kell a kormánynak.
Orbán Viktor beszéde végén kiemelte, hogy a parlamenti ellenzék az ukránok oldalára állt a konfliktusban, és hozzátette, hogy „nagyon helyes, hogy eltűnnek innen a parlamentből”, reflektálva a kormányt támogató politikai stratégiájára.