Szijjártó Péter: Brüsszel és Kijev komplex politikai játéka
2026. február 23-án Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte, hogy Magyarország és Szlovákia energiaellátása komoly veszélyben van. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas, arra szólította fel a két tagállamot, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába, miközben Kijev állítólag Brüsszellel összejátszva blokkolja a kőolajszállítást. E helyzet után a miniszter szigorú kritikával illette a főképviselőt és az ukrán vezetést, rámutatva, hogy a katonai támogatásért cserébe Kijev nem őszinte a Barátság kőolajvezeték állapotával kapcsolatban.
Szijjártó részletezte, hogy az európai szintű tárgyalás során két „sokkoló” információ is napvilágot látott. Egyrészt, hogy az uniós vezetők hosszú háborúra készülnek, és további, jelentős pénzügyi forrásokat kívánnak Ukrajna számára biztosítani, másrészt hangsúlyozták, hogy Ukrajna kész a tagállammá válásra. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy míg az uniós kollégák a háborúra való felkészülés fontosságát emelték ki, az ukrán külügyminiszter 155 milliárd euróra tette az ország idei katonai költségeit, amely szerint a pénzügyi segítség csupán kezdeti lépés.
Egy másik érdekes fejlemény volt, hogy a luxemburgi kolléga felvetette a lehetőséget, miszerint magyar és szlovák szakértők felmérhetnék a Barátság kőolajvezeték állapotát. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha, viszont „zavarodott hümmögésbe” kezdett, amikor az ajánlatot tették, ami arra utal, hogy az ukrán fél nem teljesen nyitott az ügyben.
Szijjártó Péter egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni a huszadik szankciós csomag elfogadását, és nem járul hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz sem, mindaddig, amíg az ukránok nem állítják helyre a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia irányába. A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy hazánk szuverenitását támadják, amikor egyre inkább a két ország energiaellátását veszélyeztetik.
A kijelentések rávilágítanak arra a komplex politikai helyzetre, amely Magyarország és Szlovákia körül kialakult az ukrán konfliktus kapcsán. A tárcavezető hangoztatta, hogyamíg a helyzet nem rendeződik és az ukrán felet nem kötelezik a valóságos helyzet feltárására, a magyar kormány nem hajlandó engedni a nyomásnak.