Tombol a propaganda – hatalmas plakátinvázió Zuglóban
Az Egressy út és Hungária körút sarok jelenleg nemcsak budapesti, hanem talán országos jelképpé is válhatna. Egyetlen helyen hat, ismétlem, hat óriásplakát néz farkasszemet a járókelőkkel és az arra közlekedőkkel. A képen, amelyet Hadházy Ákos, független képviselő osztott meg, öt darab plakát egyetlen épület falát uralja, míg egy további egy közeli hirdetőoszlopot „ékesít”. Mindezt az adófizetők pénzéből.
A hozzá tartozó bejegyzés nem titkolja az üzenet célját: „Hullarablók leszünk!” – idézi Teleki Pál valaha írott szavait, amit a jelenlegi magyar helyzetre reflektálva a legpocsékabb jelzővel egészített ki. Az időzítés és az elhelyezkedés sem véletlen, hiszen nemzeti dohánybolt is látható a plakáterdőtől nem messze, kínosan szimbolikus megjelenést kölcsönözve az egész jelenetnek.
Ukrajna tragédiája – politikai hadszíntéren
Hadházy szerint a jelenlegi kormány nem riad vissza attól, hogy Ukrajna szenvedését gátlástalan propagandacélokra használja fel. Az üzenet világos és tűpontos: a plakátok egyfajta ideológiai „ostromgépezetként” szolgálnak, amelynek célja a politikai erő fitogtatása és az ellenzék teljes elnémítása. A környező lakók nap mint nap szembesülnek azzal, hogy a közpénzen működő gépezet mennyire kíméletlen, és mennyire semmibe veszi a hétköznapi emberek értékrendjét.
Közpénzből épített médiahadsereg
Nem meglepő, hogy minden a hatalom logikájának megfelelően működik: az adófizetőkből kisajtolt pénzeket arra fordítják, hogy egy maroknyi vezető ideológiáját plántálják a társadalom elméjébe. Az efféle propaganda nemcsak vizuális agressziót jelent, hanem a közvagyon megbecstelenítésének nyílt példáját is.
Egy ilyen plakáthadsereg nem pusztán a falakat, de az emberek tudatát is elfoglalni igyekszik. Ahogyan Hadházy fogalmaz, a szimbólumok túlmutatnak önmagukon: ezek a molinók az elnyomás, a lehallgatás és a társadalmi megosztottság összesűrített metaforái, amelyek vészjósló árnyékot vetnek minden demokrata értékrendre.
Súlyosan megosztó politikai taktika
A szomorú valóság az, hogy a politikai hatalom ilyen szintű térnyerése nemcsak a közbizalmat rongálja, hanem a társadalmi együttélés alapjait is aláássa. Az „Egressy-propaganda” nem más, mint egy újkori metropoliszi tapéta, amely a mindenhatónak tartott vezető képét és ideológiáját harsogja, miközben elnyom minden más hangot. A helyzet bénító, a csend viszont még inkább az.
Az ilyen jelenségeket látva nem véletlen, hogy sokan visszacsatolásként történelmi példákhoz fordulnak, és próbálják azokat párhuzamba állítani a mai történésekkel. Mindeközben a lakosság napi problémái – amelyek megoldására elvileg ugyanezen közpénzeket kellene fordítani – továbbra sem kerülnek előtérbe. Az „óriásplakátok árnyékában” maradnak a valódi gondok, mint a szegénység, az egészségügy válsága, vagy éppen a megfizethetetlen energiaárak.
Egy csendes jogfosztás zajlik
A hirdetések mögött lapuló üzenet egyszerű, mégis dermesztő: a hatalom megfékezhetetlen. Ehhez hasonló szimbolikus helyszínek jelennek meg az ország számtalan pontján, emlékeztetve a közvéleményt arra, hogy kik diktálják a szabályokat, és hogy az ellenállás legkisebb szikrája is elnyomás alatt állhat.
Az Egressy út esete azonban nemcsak helyi probléma, hanem egy általános trend része: a politikai propagandába ágyazott kényszerítés közepette vajon van-e még hely az autonóm gondolatoknak, az egyéni felelősségnek és a szabad döntésnek? A válasz, akárcsak a képen látható hirdetések, szürke és elmosódott marad.
Forrás: hang.hu/belfold/tombol-a-propaganda-175744